Közeleg az igazság órája? – A devizaperek felülvizsgálatának új jogi korszaka jött el?
A svájcifrank-alapú hitelek problémaköre évek óta foglalkoztatja Közép-Európa és a hazai pénzügyi élet szereplőit. A legfrissebb fordulat a francia Sóciété Générale és Horvátország között zajlott peres eljárás eredménye, melynek tanulságai érdekes kitekintést nyújtanak a magyar devizahiteles ügyekre is.
A Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) által hozott határozatban kimondták, hogy Horvátország megsértette a Franciaországgal kötött nemzetközi befektetésvédelmi megállapodást, amikor 2015-ben egyoldalún szabályozta a devizahitelek euróra történő átváltását. A bíróság összesen 17,55 millió eurós kártérítést ítélt meg a bank javára, még a perek költségeit is Zágrábnak kell fedeznie.
Ez a döntés közvetlenül nem érinti Magyarországot, de rávilágít: a nemzetközi befektetők és bankok érdekei gyakran ütköznek a kormányok lakosságvédelmi lépéseivel. Hazánkban a 2010-es évek során több törvényi lépés is történt a devizahitelesek megsegítésére, ilyen volt a forintosítás és a banki elszámoltatás. Magyarország nem került olyan nemzetközi perekbe, mint Horvátország, de a példa figyelmeztetés: az állam és a pénzintézetek közötti viszony érzékeny egyensúlyon nyugszik.
E közben idehaza is történtek fejlemények. A Pesti Központi Kerületi Bíróságon nem jogerős ítélet született egy devizahiteles ügyben, amelyben az adós javára döntött a bíróság. Az MBH Bank jogelődjének, az Allianz Banknak az egyik szerződését érvénytelennek találták, mivel az adóst nem megfelelően tájékoztatták az árfolyamkockázatról. Ez azt jelentheti, hogy a pénzintézetnek késedelemi kamatokkal növelt összeget kell visszafizetnie.
A magyar joggyakorlatban kulcsszerepe van az Európai Unió Bírósága (EUB) által hozott ítéleteknek is. Egy 2024-es év eleji EUB-döntésben megállapították, hogy egyes szerződések érvénytelenek, ha az adós nem kapott megfelelő tájékoztatást. Ez utat nyithat perek sorozata előtt, de a jogászok és szakértők figyelmeztetnek: minden ügy egyedi, és nem lehet automatikusan általános érvényű következtetéseket levonni.
Magyarországon tehát jelenleg is folynak olyan perek, amelyekben a devizahitelesek érvénytelenítési igénnyel lépnek fel a pénzintézetekkel szemben. A bíróságok azonban minden esetben a szerződés környezetét és az adós tájékoztatását vizsgálják. Az állam által korábban biztosított jogszabályi keretek sokakat megvédtek, de átölelő megoldás nem született. Ezért fontos, hogy a bíróságok továbbra is objektíven, jogszerűen és méltányosan hozzanak döntéseket.
A horvát példa pedig arra emlékeztet: bármennyire is jó szándék vezérel egy kormányt, a nemzetközi gazdasági érdekekkel és jogi vállalásokkal szemben mindig meg kell találni az egyensúlyi pontot.
Jelenleg Magyarországon a devizahiteles helyzet jogi és társadalmi szempontból is összetett, de nem aktív válságállapot, mint a 2010-es évek elején volt. Az alábbiakban összefoglalom a konkrét helyzetet 2025 nyarán:
1. Nincs új átfogó állami mentőcsomag
A 2014-es forintosítás és az elszámoltatási törvények óta az állam nem indított új országos intézkedést a devizahitelesek védelmére. Az addigi lépések lezárták a devizahitelek jogi alapú átváltását forintra, és az árfolyamrések, egyoldalú kamatemelések miatti visszatérítéseket.
2. Egyedi perek zajlanak
Továbbra is több száz egyedi devizahiteles per van folyamatban. Ezek főleg az alábbi témák körül forognak:
- Nem megfelelő tájékoztatás (főként árfolyamkockázat kapcsán)
- Tisztességtelen szerződési feltételek
- Kamat- és költségemelések visszamenőleges hatálya
Sok per az Európai Unió Bírósága (EUB) korábbi ítéleteire hivatkozik, amelyek szerint, ha az adós nem kapott érthető és világos tájékoztatást, az alapul szolgáló szerződés érvényteleníthető lehet.
3. A bíróságok szerepe kulcsfontosságú
A magyar bíróságok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyedi elbírálásra. Nem lehet automatikusan érvénytelennek tekinteni egy teljes szerződést, viszont ha a bizonyítási eljárás során kiderül, hogy az adóst valóban nem tájékoztatták megfelelően, a szerződés egyes elemei vagy egésze semmissé nyilvánítható.
4. A bankok már felkészültek
A pénzintézetek (pl. MBH, OTP, UniCredit stb.) ma már jogi csapatokat tartanak fenn ezekre az ügyekre, és igyekeznek peren kívüli megállapodásokat is kötni, ha az ügy nyilvánvalóan az adós javára dőlhet el.
5. Újabb hitelfelvétel óvatosabb keretek között történik
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány szigorúbb hitelminősítési szabályokat vezetett be az elmúlt években. Azóta nincsenek tömeges devizaalapú hitelek, az új kölcsönök többsége fix kamatozású, forint alapú.
A devizahiteles problémák nem tűntek el teljesen, de már nem rendszerszintű válságként vannak jelen. Az igazságszolgáltatás — bíróságok és jogi képviselők — most az utólagos korrekcióban játszik főszerepet, míg az állam inkább háttérbe húzódott. A mostani helyzet jogi úton, eseti alapon formálódik tovább, és a hangsúly az egyenlő esélyű jogérvényesítésen van.
Így állunk most, 2025. nyarán:
1. Európai Bíróság precedens (EUB – C‑630/23, 2025. ápr. 30.)
Az EUB egy svájci frank alapú lízingszerződés esetében kimondta, hogy ha a szerződésben tiszta árfolyamkockázatos kikötés van, az jogellenes, és az egész szerződés védő elvek szerint semmissé nyilvánítható. Ez a döntés világos iránymutatást ad a magyar bíróságoknak, Cikkrészlet forrásai: Index, 24.hu,
2. Kúria reagálása és jogegységi eljárások
- Orbán Viktor miniszterelnök világossá tette: az uniós döntés végrehajtása a Kúria feladata, nem a kormányé .
- A kúriai jogegységi tanácsok eljárásban vannak: jelenleg 12 korábbi devizahiteles kimenetelű ítéletet vizsgálnak felül, hogy összhangba hozzák őket az EUB iránymutatásával.
- Közben számos futó devizahiteles per szünetel, amíg a Kúria nem hoz egységes állásfoglalást.
3. Egyedi magyar ítélet: első lépések a gyakorlatban
- A PKKB már hozott egy nem jogerős ítéletet, ahol egy devizahiteles szerződés érvénytelennek minősült – az adós több milliós visszatérítésre számíthat az árfolyamkockázat hiányos tájékoztatása miatt.
- Ez az első eset, hogy egy magyar bíróság nyíltan alkalmazta az EUB ítélet szellemiségét.
4. Mire figyeljenek az adósok és pénzintézetek?
- Ha a Kúria egységesen az EUB-álláspontot követi (például semmisséget mond ki), akkor tömeges jogi következmények várhatók: százezrek indíthatnak új pereket a visszatérítésekért.
- A bankok — OTP, UniCredit — azt kommunikálják, hogy csak az érintett, bizonyíthatóan hibás ügyeknél kell visszatérítés, míg egész szerződéscsomagot nem érintenek jelentősen .
- Az MNB jelezte, hogy követi a Kúria lépéseit, és szükség esetén reagál a szektor stabilitásának érdekében.
Konklúzió:
A Kúria előtt most zajló jogegységi eljárás kulcsfontosságú.
Ha elfogadják az EUB-ítélet követeléseit, az:
- jogilag precedenst teremt,
- több tízezer devizahitelesnek potenciálisan nyithat utat visszatérítésre,
- radikálisan rendezheti a korábbi igazságtalanságokat.
Most minden szem a Kúriánál van: az ő döntésük határozza meg, hogy Magyarországon milyen arányban és milyen mértékben térülnek meg az egykori devizahiteles tranzakciók — tisztán jogi úton.
