Home Hírek Háború Csicsmann László: Irán belső biztonsága is jelentős kérdéssé vált – hanganyag

Csicsmann László: Irán belső biztonsága is jelentős kérdéssé vált – hanganyag

Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Irak és Szíria után kedd éjjel Pakisztánra mért légicsapást az iráni Forradalmi Gárda. A beludzsisztáni szunnita csoportot célzó támadásban két gyermek halt meg és három ember megsebesült. Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint a történtek váratlanok, de nem előzmény nélküliek, a konfliktus eszkalálódása azonban egyik félnek sem érdeke.

A beludzsi lakosság egy határon átnyúló népcsoport, egyik fele ugyanis Irán délkeleti részén, a másik fele a határ túloldalán, Pakisztánban él ugyanezen nevű tartományban. Iránban a kurd területeken kívül az elmúlt években Beludzsisztánban történt jelentősebb felkelés. Számos merényletre is sor került az elmúlt hónapokban: például 2023 decemberében 11 iráni rendőr vesztette életét egy támadásban, amit a pakisztáni bázisú szunnita csoport, a Dzsais al-Adl vállalt magára – mondta az InfoRádióban Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Irán azzal vádolja Pakisztánt, hogy nem lép fel kellőképpen ezen csoportokkal szemben, és a Közel-Kelet-szakértő szerint a keddi akció válasz a decemberi eseményekre. Iránban több helyen voltak hasonló merényletek, például múlt héten Kermanban. Válaszként Szíriában, illetve Irakban történtek támadások. Mint kiemelte,

az elmúlt napokban, hetekben, részben összefüggésben a gázai konfliktussal, Irán belső biztonsága vált jelentős kérdéssé.

A gázai háború óta tapasztalható a konfliktusok egyfajta eszkalációja a közel-keleti régióban: Irakban, Szíriában, Jemenben, tágabban a Vörös-tengeren. Csicsmann László szerint azonban némileg meglepő a pakisztáni támadás.

magyar gyerekek angolul beszélgetnek a világ legkülönlegesebb snack jeit kóstolgatva

„Itt Irán nem szokott fegyveres erővel odacsapni” – jegyezte meg, hozzátéve még további szokatlan körülményként, hogy kedden a davosi találkozón az iráni külügyminiszter tárgyalt a pakisztáni miniszterelnökkel, és erre a pakisztáni akcióra órákkal később került sor. Pakisztán szóvá is tette, hogy ezt a diplomáciai csatornákon keresztül meg lehetett volna beszélni.

Egy államok közötti háború kirobbanását a Közel-Kelet-szakértő kevéssé tartja valószínűnek,

mert Iránnak sem érdeke az ilyen típusú konfrontáció. A Pakisztánra mért csapás célja inkább Irán elrettentő képességének bebizonyítása lehetett, nevezetesen, hogy nem riad vissza fegyveres erő alkalmazásától, hogy az ország területét megvédje. Csicsmann László Irak esetén sem valószínűsít eszkalációt a két ország között, hiszen az iraki kormány erőteljes iráni befolyás alatt áll.

„Az pedig, hogy Pakisztán válasza mi lesz, meglátjuk, de azt gondolom, nem érdeke Pakisztánnak sem, hogy konfrontációba kerüljön a szomszédos Iránnal” – zárta elemzését a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Magyarázat és reakció

Az iráni külügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon védelmébe vette szerdán a szélsőségesek pakisztáni célpontjaira mért rakéta- és dróncsapásokat. Hoszein Amirabdollahián országa nemzetbiztonsági érdekeivel indokolta a keddi akciót. Korábbi közlés szerint az Iszlám Köztársaság a Dzsais al-Adl dzsihadista szervezet két fontos bázisára mért csapást. „Tiszteletben tartjuk Pakisztán szuverenitását és területi integritását” – jelentette ki az iráni diplomácia vezetője. „De nem engedjük meg nekik (a szélsőségeseknek), hogy országunk nemzetbiztonságával játszadozzanak” – húzta alá. „A drónokkal és a rakétákkal nem Pakisztánt mint szomszédunkat, barátunkat, testvérünket vagy az állampolgárait vettük célba” – folytatta a külügyminiszter, és leszögezte: az akció olyan terroristák ellen irányult, akik a határtérségben bujkálnak.

Pakisztán szuverenitása megsértéseként értékelte kedden a történeteket, és óva intette Iránt olyan esetleges súlyos következményektől, amelyeket nem nevezett meg. Iszlámábád szerdán közölte, hogy határozatlan ideig nem fogják visszaengedni Pakisztánba Irán nagykövetét, és visszahívják saját nagykövetüket is Teheránból. „Pakisztán fenntartja a jogot magának arra, hogy reagáljon erre az illegális cselekményre” – közölte az iszlámábádi külügyminisztérium szerdán. A tárca hozzátette, hogy egyelőre lemondják a két ország közötti magas szintű találkozókat. (MTI)

Hanganyag:

https://skyting.hu/wp-content/uploads/2024/01/c327eebc.mp3

Forrás

HIRMAGAZIN.EU

Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a sajtoiroda@hirmagazin.eu e-mail címen.
Exit mobile version