A döntés gyakorlatilag Magyarország régóta hangoztatott álláspontját igazolja, és komoly győzelem az európai mezőgazdaságnak. Brüsszel engedett a magyar gazdák nyomásának: szigorúbb vámokkal és importkorlátozásokkal fékezi meg az ukrán élelmiszerek beáramlását.
Hónapok óta tartó tiltakozások, tárgyalások és nyomásgyakorlás után az Európai Unió végül meghajolt a magyar gazdák követelései előtt. Június 6-tól megszűnik Ukrajna vámmentes hozzáférése az uniós piachoz, és újra életbe lépnek a magasabb vámok, valamint a szigorú importkorlátozások. Ez a döntés komoly fordulatot jelent Brüsszel részéről, és nyílt elismerése annak, hogy Magyarországnak már régóta igaza volt – írta a Magyar Nemzet.
A magyar kormány hónapokon át követelte az olcsó és gyakran kétes eredetű ukrán agrártermékek kiszorítását az uniós piacról, különösen a gabona és a baromfi területén. Ezek a termékek – érvelt Budapest – nemcsak tisztességtelen versenyt keltenek, hanem közvetlen veszélyt is a hazai termelőkre, akiknek a legszigorúbb európai szabályok szerint kell dolgozniuk.
Most úgy tűnik, a kitartás eredményt hozott. Az európai mezőgazdaság első komoly győzelmét aratta, és a termelők végre számíthatnak a közösség támogatására – legalábbis egyelőre.
Óriási győzelem a magyar gazdák számára
Alexander Bernhuber osztrák európai parlamenti képviselő szerint ez a döntés rendkívül fontos, különösen a betakarítás előtti időszakban. A politikus arra figyelmeztet: a harcnak még nincs vége, hiszen az Európai Bizottság további egyeztetéseket tervez Ukrajnával a vámkedvezmények újratárgyalásáról. Bernhuber ezért határozott fellépést sürget, és hangsúlyozza az új Európai Gazdaszövetség szerepét, amely szerinte „megerősíti a gazdák hangját és érdekeit Európa-szerte”.
Elég volt! Azok az élelmiszerek, amelyeket nálunk már betiltott tartási körülmények között állítanak elő, nem kerülhetnek be az európai piacra – akár Ukrajnából, akár más országból érkeznek!
– tette hozzá.
A vita középpontjában továbbra is a méltányosság kérdése áll. Az európai gazdák egyre szigorúbb környezetvédelmi és állatjóléti előírásokkal szembesülnek, miközben a boltok polcaira gyakran olcsó, nem uniós szabványok szerint gyártott termékek kerülnek. Ez egyre több országban vált ki elégedetlenséget – nemcsak Közép- és Kelet-Európában, hanem Nyugaton is.
Christophe Hansen, az új uniós agrárbiztos legalább egyértelműen a gazdák oldalán áll. Támogatja a szigorúbb importszabályozásokat követelő érdekképviseleteket, és hangsúlyozza, hogy csak egy világos és átlátható rendszer biztosíthatja az uniós termelők versenyképességét.
Gyorsított csatlakozás vagy mezőgazdasági összeomlás?
A Brüsszel által korábban képviselt álláspont szerint Ukrajna mezőgazdasági exportja kulcsfontosságú a háborús gazdaság életben tartásában. Az elmúlt három évben ezért vámmentességet élvezett az ország. Csakhogy ennek az ára most kezd egyértelművé válni: európai termelők tízezrei kerültek veszélybe, különösen a kisebb, családi gazdaságok.
Ugyanakkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra is kitart amellett, hogy Ukrajna 2030 előtt csatlakozhat az EU-hoz. Ez a terv egyre több tagállamban kelt aggodalmat, hiszen az ukrán mezőgazdaság gyors beillesztése az uniós rendszerbe a jelenlegi formájában gyakorlatilag ellehetetlenítené az európai termelőket.
Brüsszel tehát tévedett – ezt most már maga is beismeri. A kérdés már csak az, hogy ez a beismerés ideiglenes gesztus marad, vagy valódi fordulat kezdete az uniós agrárpolitikában.
Brüsszel ostroma: európai gazdák az agrártámogatások megvédéséért tüntettek – Ukrajna a botránykő
A demonstráció középpontjában Ukrajna tervezett csatlakozása és a gazdák pénzének más célokra történő átcsoportosítása állt. Több ezer gazda vonult Brüsszel utcáira, hogy tiltakozzon az uniós agrártámogatások elvonása ellen.
