Ennyire kérhetik számon Orbán Viktoron a moszkvai kiruccanást

A miniszterelnök péntek reggel még a rádióban arról beszélt, hogy esze ágában sincs az EU nevében tárgyalni, délután azonban már Moszkvából jelentkezett be, ahol Putyin elnök Orbán Viktor kijelentésével ellentétben azt mondta, hogy a magyar kormányfő az EU soros elnökeként érkezett a Kremlbe. Arról, hogy mennyire kérhetik számon az EU-s vezetők a magyar miniszterelnököt, és hogy ez milyen következményekkel járhat, szakértőnket kérdeztük.

Orbán Viktor péntek reggel – még mielőtt elindult volna Moszkvába – a Kossuth rádióban azt nyilatkozta, hogy „eszébe se jut” az Európai Unió nevében tárgyalni, mivel Magyarországnak soros elnökként nincs erre mandátuma.

„A béke magától nem jön el, béke akkor lesz, ha valaki megcsinálja” – jelentette ki a miniszterelnök az ukrajnai háborúval kapcsolatban. 

A kormányfő azt mondta, hogy viszont fel tudja tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltárta, akkor utána a 27 európai uniós tagállam vezetője döntést hozhat, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. De ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak csak az első lépéseit tudjuk megtenni

Putyin elnök viszont Orbán Viktor reggeli kijelentése ellenére azt mondta, érti, hogy nem csak partnerükként, hanem az EU soros elnökeként látogatott el hozzá a magyar miniszterelnök.

Mi lehet ennek a következménye? 

Ugyan Magyarország az Európai Unió tanácsának soros elnöke, a magyar kormányfőnek közös tagállami álláspont képviseletére nincs mandátuma. Tagállami konszenzussal az Európai Bizottság elnöke teheti meg ezt például kereskedelempolitikai kérdésekben, vagy ha konszenzus van a külkapcsolatok tekintetében, vagyis egy közös álláspontot képvisel az EU, akkor ebben az esetben a kül- és biztonságpolitikai főképviselő járhat el – nyilatkozta az Economxnak Felde Bence, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.

Vlagyimir Putyin azon kijelentésének, hogy Orbán Viktor az EU-t képviselte a találkozón, a szakértő szerint mindinkább politikai, semmint jogi következménye van – ez az EU intézményi vezetőinek reakcióin is látszott. Alapvetően azt lehet mondani, hogy mindkét oldalról ez egy „kommunikációs fogás”. 

A magyar miniszterelnök elsősorban politikailag válhat ezzel számon kérhetővé, mivel nagy felháborodást vált ki a látogatása. 

Felde Bence elmondta, a látogatásnak nem lehet jogi következménye, ugyanis a magyar kormányfőnek nincsen mandátuma arra, hogy az EU össztagállami álláspontját képviselje – annak ellenére, hogy az orosz elnök kommunikációja mást sugallhatott.

A látogatás uniós kockázatot alapvetően a politikai és társadalmi megítélésben hozhat, egyéb területeken közvetlenül kevésbé. Az unió tanácsának soros elnökségét a konszenzuskeresés határozza meg azzal, hogy a tanácsban az adott soros elnök számára milyen fontos kérdéseket tűz napirendre, de annak megszavazása a többi tagállamtól is függ.

A szakértő szerint az egymást követő tárgyalásokban – először Kijevben, majd Moszkvában – a diplomáciai szándék mutatkozik meg. Vlagyimir Putyinnal Orbán Viktor 14 év alatt immár 13. alkalommal találkozott. Az ukrajnai látogatás pedig olyan szempontból lehet diplomáciai elmozdulás, hogy a nyugat és a többi tagállam felé a kompromisszumkészségünk mutatását szolgálhatja.

Ugyanakkor az is árulkodó, hogy a kijevi találkozót egyből az oroszországi látogatás követte. Ezek után pedig a magyar miniszterelnök a Türk Államok Szervezetének ülésén fog részt venni Azerbajdzsánban. 

Amiről a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón beszél az elnök vagy akár a miniszterelnök, az általában a politikai narratíva és tőke fenntartására szolgál, és a saját kommunikációs szólamaikat hangoztatják

– mondta Felde Bence, aki szerint az orosz elnök kijelentése arról, hogy Orbán Viktor milyen képviseletben érkezett, nem ment szembe a magyar miniszterelnök elképzeléseivel.

Az utazás felháborodást váltott ki az EU-s vezetők körében 

„Orbán Viktor miniszterelnök úton Moszkvába: fontos eszközként fogunk szolgálni a béke felé tett első lépés megtételében. A kérdés az, hogy kinek a kezében van ez az eszköz – írta az X-en Donald Tusk, Lengyelország miniszterelnöke. 

Twitter-post!eu-vezető politikus

„Putyint nem fogja megállítani az enyhítés. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában” – írta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke X közösségi oldalán. 

Twitter-post/Ursula von der Leyen

„Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatására kizárólag a Magyarország és az Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében kerül sor” – állítja Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közleményében.

Az EU korábban kifejtett álláspontja kizárja az EU és a Putyin elnök közötti hivatalos kapcsolatfelvételt. A magyar miniszterelnök tehát semmilyen formában nem képviseli az EU-t

– tette hozzá Josep Borrell.

Emlékeztetett arra is, hogy Putyin elnök ellen vádat emelt a Nemzetközi Büntetőbíróság, és elfogatóparancsot adtak ki ellene az Ukrajnából Oroszországba hurcolt gyermekek erőszakos deportálásával kapcsolatos szerepe miatt. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke már csütörtökön bírálta Orbán Viktor lépését, mondván, hogy az EU soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyaljon Oroszországgal.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint Orbán Viktor nem tájékoztatta a blokk egyetlen intézményét sem a moszkvai útról.

Több uniós diplomata elítélte a látogatást, mondván, hogy az „kifelé ellentétes” az EU jelenlegi politikai irányvonalával, és veszélyezteti az EU egységét – írta az Euroactiv

Mi meg azt mondjuk, hogy Orbán Viktor az egyetlen politikus az EU-ban, aki aktívan tett és tesz a békéért, úgyhogy elég az „ugatásból”, lehet követni! .. Hirmagazin.eu

Forrás nyomán

Hirmagazin.eu