Home Tartalom Barlangok Baradla-barlang

Baradla-barlang

Aggteleki Nemzeti Park
Aggteleki Karsztvidék
Baradla-barlang

A Baradla-barlang az UNESCO Természeti Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője. A Baradla-Domica barlangrendszer eddig ismert szakaszainak hossza összesen: 25 km. Ebből 5,6 km a Szlovákiában található Domica-barlang.

A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb – legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb – barlangtani értéke, amelyet a múlt században a világ második, 1965-ben a nyolcadik, 1969-ben a tizennegyedik, 1973-ban a huszadik leghosszabb barlangjaként tartottak nyilván. Napjainkban már a világranglistán ugyan háttérbe szorult, de aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján, a mérsékelt égövben még mindig első helyen áll.

A Baradla-barlang nagy része a mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett középső triász korú, úgynevezett wettersteini és steinalmi világosszürke mészkőben, a jósvafői szakasz pedig fekete-sötétszürke gutensteini mészkőben alakult ki a felszínről a mélybe jutó vizek oldó és koptató munkájának eredményeként.

A barlang számos barlanglakó (kizárólag barlangokban élő) és barlangkedvelő (csak időszakosan ott-tartózkodó) élőlénynek nyújt életteret. Bár az élővilág kutatása már a múlt század közepén megkezdődött, az első átfogó eredmény Dudich Endre nevéhez fűződik, aki 1932-ben Bécsben megjelent munkájában 262 fajt említ (ez a szám ma már megközelíti az 500-at).

A Baradláról – a név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő bradlo szóból származik – számos leg mondható el: a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető.
A barlang csak vezetővel látogatható, a túrák a nyitvatartási időben belül, általában fél óránként, illetve óránként indulnak. Októberben szombatonként hosszabb ideig, 9-17 óra között tart nyitva a barlang.

Egy túrázó naplójából:

A „NAGY” barlang! Óriási élményt nyújtott megpillantani monumentális méreteit és szebbnél szebb cseppkőképződnéyeit. Bár a barlangok a maguk érintetlenségében csodálatosak és egyedülállóak, mégis az első ámulatot a Koncert-teremben egy „mezei” túristacsoportnak Vangelis zenéjére bemutatott fényjáték jelentette, ugyanis éppen ekkor sétáltunk be csinos gumicsizmáinkban. Nagyon látványos bemutató volt, főleg azoknak, akik most láttak először ilyen szép cseppkővilágot. Néhány percnyi álmélkodás után búcsút véve a világítástól, már csak fejlámpáink fényére hagyatkozva belevágtunk az előttünk álló kb 13km-es túrának.

Sajnos, csak másoktól tudjuk és a csónakok meg a patakmeder utaltak rá, hogy bizony víznek kellene kísérnie utunkat. A barlangon látszott, hogy már régóta és sokan látogatják, hiszen lépcsőkkel, hidakkal, utakkal úgy ki van építve, hogy egy kényelmes utcai cipőben végigjárható. Az út végig a patakmeder mellett halad hol az egyik, hol a másik oldalon. Menet közben hallhattunk a barlangról szóló történeteket és a kényelmes úton megcsodálhattuk az óriási cseppkőalakzatokat. Körülbelül félúton a jósvafői kijárat felé jobbra egy keskeny „szurdok” nyílt, itt kezdődik a különleges Retek-ág, utunk fő célja.
Az elágazásnál ebédszünetet tartottunk, mielőtt bemerészkedtünk az elbeszélésekből emlegetett örökké vízfolyásos mellékágba.

Nevét prózai módon retek alakú jellegzetes cseppkőformáiról kapta. Nehéz szavakkal leírni a szépségét ennek az emberléptékű érintetlen járatnak. Legalább 2km-t mentünk egy (sajnos most száraz) vízmosásban, amely általában nem volt szélesebb 2-3 méternél. Itt egészen közelről vizsgálgathattuk a cseppköveket és már némi mászás – és nem lépcső:) – is jutott végre nekünk. A Ferenc-hegyi barlang után túlságosan „sétálgatós”-nak bizonyult a Baradla, de legalább volt módunk sietség nélkül körülnézni.

Több különleges, híres cseppkövet is láttunk, de a legnagyobb sikert itt talán az „Anyósnyelv” aratta. Ez a mennyezetről több méter magasból csaknem a talajig lelógó lapos , kb 0.5-1m széles, úgy 10 centiméter vastag alakzaton érdekes módon áttetszett a fejlámpa fénye a gyerekek nagy örömére. Az utat addig folytattuk, ameddig el nem értük a láthatóan már máskor is „használt” agyagozóhelyet, amelyet a gyerekek örömmel vettek birtokukba.

Kis pihenő után visszafordultunk a főág felé és oda kiérve Jósvafő irányába folytattuk utunkat. Hamarosan átmentünk a barlang kutatásában fontos Vass-kapun és visszatértünk az óriás cseppkövektől övezett „ösvényre”. A jósvafői kijárat közelében ismét gyönyörű képződményeket láthattunk, de már gyorsítottuk lépteinket, hogy mielőbb kiléphessünk a felszíni 35 C-fokos levegőre. Kiérve már láttuk, hogy a barlangi klíma elviselhetőbb, de már mindenki az esti bográcsozás felé terelte a gondolatait:)

Forrás:Wikipédia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;

Cím: Baradla-barlang
Tel: 0036705322177
E-mail: szerkesztoseg@hirmagazin.eu
Web: www.hirmagazin.eu

Exit mobile version