Home Főhírek Belföldi hírek Az országgyűlés döntött: elfogadták a 2023-as költségvetést, jönnek a főispánok és a...

Az országgyűlés döntött: elfogadták a 2023-as költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék is

hvg

A nyári szünet előtti utolsó vitákra és szavazásokra kerül sor a mai napon. Az Országgyűlés tavaszi, rendes ülésszaka június 15-ig tartott, azóta rendkívüli üléseken tanácskoznak a képviselők. A mai napon döntés született a 2023-as költségvetésről, az Alaptörvény 11. módosításáról, valamint a frakciópénzek megnyirbálásáról is.

Az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspont

130 igennel, 50 nemmel megszavazta a parlament azt a kormánypárti európai víziót, amiben kifejtik az Európai Unió jövőjéről szóló magyar elképzeléseiket, és amit szerintük a magyar kormánynak képviselnie kell az uniós vitákban.

A most megszavazott vízió szerint feloszlatnák a közvetlenül megválasztott Európai Parlamentet, helyette a nemzeti parlamenteknek kellene képviselőket delegálniuk; vétójogot adnának a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban; bevezetnék a közös hadsereget; korlátoznák a közös intézmények jogköreit; elítélik az Oroszország elleni szankciókat; támogatnák a nyugat-balkáni országok közeledését az EU-hoz; és megtiltanák az EU-nak, hogy hitelt vegyen fel.

A 2023-as költségvetés

A 7. zárószavazás Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szólt. Dr. Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöke a szavazás előtt tíz percben ismertette a bizottság álláspontját a benyújtott törvényjavaslatról. Közölte, hogy a 2023-as költségvetés mind az alkotmánynak, mind a hatályos törvényeknek megfelel, így hozzájárulnak ahhoz, hogy az Országgyűlés szavazzon a költségvetésről.

Az elnök megjegyezte azonban, hogy olyan, előre nem látott negatív gazdasági hatások jelentek meg, mint az infláció, a világgazdasági növekedés lassulása, az orosz-ukrán háború és az ebből következő energiaválság, valamint külkereskedelmi forgalom megváltozása, és az európai uniós pénzek kifizetésének bizonytalansága. Ezért azt javasolta, hogy indokolt ezekre a kockázatokra forgatókönyvekkel felkészülni.

Az Országgyűlés először az egységes költségvetési törvényjavaslatról szavazott és azt 135 igen, és 54 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta.

A jövő évi költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, államadóssággal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Az államháztartás központi alrendszerének kiadása jövőre 33 ezer 426 milliárd forint, míg bevétele 31 ezer 074 milliárd forint lesz. A hiány eszerint 2352 milliárd forint lesz. A kormány a jövő év végére a GDP 73,8 százalékára vinné le az államadósságot, ami az idei év végén várhatóan a bruttó hazai termék 76,1 százaléka lesz.

A jövő évi költségvetés szerkezetében a korábbi alapokat két új váltja fel, a rezsivédelmi alap, amelyben 670 milliárd forint és a honvédelmi alap, amelyben 842 milliárd forint áll rendelkezésre. Az első alap a rezsicsökkentés fenntartásához biztosít forrásokat, míg a honvédelmi alap azt teszi lehetővé, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére.

A két alap finanszírozásához a kormány olyan ágazatokból várja el a nagyobb társadalmi szerepvállalást, amelyek az elmúlt időszakban magas profitot értek el. Ezt jelenti az erre a profitra kivetett különadó intézménye. A hazai működési költségvetésnek mind a bevétele, mind a kiadása 27 ezer 017 milliárd forint lesz, míg a hazai felhalmozási költségvetés kiadása 3000,5 milliárd, bevétele 1999,3 milliárd.

Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási oldalán 3 ezer 407 milliárd forinttal, míg bevételi oldalán 2 ezer 057 milliárd forinttal számol a kormány, a hiánycél itt 1350 milliárd forint. Családtámogatásokra 2023-ban 3230 milliárd forint áll majd rendelkezésre, 453 milliárd forinttal több, mint idén. Ebből 370 milliárd forint jut a családokat érintő adó- és járulékkedvezmények fenntartására, a családi adózásra és a legalább négy gyermeket nevelő nők személyijövedelemadó-mentességére, valamint az első házasok kedvezményére.

A 25 év alattiak szja-mentességére 155 milliárd forintot fordít a kormányzat, míg 490 milliárd forintot meghaladó összeg lesz az otthonteremtési program kerete. Tovább növekszik az ápolási és a gyermekek otthongondozási díja.

nyugellátásokra jövőre közel 4900 milliárd forint jut. Megmarad a teljes havi tizenharmadik havi nyugdíj, a járadékok pedig az inflációnak megfelelően növekednek. Fennmarad a nyugdíjprémium is, amelyre 25 milliárd forint áll rendelkezésre a céltartalékban.

Védelmi kiadásokra 1375 milliárd forint áll rendelkezésre, a rendvédelmi kiadások pedig közel 1013 milliárd forintot tesznek majd ki.

Egészségügyre 2670 milliárd forint szerepel a költségvetésben, ebből 2254 milliárd forint gyógyító-megelőző ellátásra. Oktatásra mintegy 2371 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A költségvetés a két uniós ciklus programjait tekintve összességében 3400 milliárd forint kifizetésével és több mint 2000 milliárd forint uniós bevétel beérkezésével számol. Magyarország pedig 604 milliárd forinttal járul hozzá az unió költségvetéséhez.

Az önkormányzatok működésének támogatására mintegy 976 milliárd forint szerepel a büdzsében, az ideinél 102 milliárd forinttal magasabb, az önkormányzati rendszer teljes gazdálkodási kerete pedig négyezer milliárd forint. Folytatódik a Modern városok és a Magyar falu program is.

A 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló kormánypárti törvényjavaslat

134 igennel megszavazta a parlament a 2023-as központi költségvetés megalapozásáról szóló kormánypárti törvényjavaslatot is. A salátatörvényben több módosításról is szó van. A „2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról” nevű törvényjavaslat elfogadásakor többek között eldőlt az is, hogy a kormánymegbízottakat ezentúl főispánoknak kell hívni.

A most megszavazott javaslat szerint ezután akit Orbán Viktor miniszterelnökkel vagy Novák Katalin köztársasági elnökkel közös rendezvényen fotóznak le vagy vesznek fel, az kérheti, hogy ezeken a képeken, illetve hangfelvételen felismerhetetlen legyen.

Ugyanebben a határozatban döntöttek arról is, hogy négy budapesti közteret (köztük a Vörösmarty és a Széchenyi teret) is elvesznek a fővárostól, és államosítják őket.

Az Alaptörvény 11. módosítása

Az Alaptörvény módosítását 140 igen, 36 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Országgyűlés.

Az alaptörvény módosítása lehetővé teszi, hogy 2024-ben ugyanazon a napon rendezzék meg az önkormányzati és az EP-választásokatSzintén az Alaptörvény módosításával eldőlt el, hogy a magyarországi megyéket a kormány vármegyékké nevezi át.

Megszavazták az alaptörvény 11. módosítását, jönnek a Vármegyék, egy feltétellel – itt a szabály, hogy mikortól kell így nevezni a megyéket

Előzmények

A Blikk is megírta, hogy kedden elfogadhatja a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot az országgyűlés. A 9 órakor kezdődő ülésen először – másfél órán át – napirend előtti felszólalások hangzanak el, majd 15 előterjesztés zárószavazását tartják meg. Döntés lesz a 2023-as büdzséről, illetve az azt megalapozó törvényjavaslatról, de határoznak egyebek mellett a távszerencsejáték szabályain változtató, egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvényeket módosító kormányzati előterjesztésről is.

Így vitáznak a katáról és a rezsicsökkentésről a parlamentben: röpködnek a beszólások jobbra és balra is

A képviselők szavaznak az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról szóló országgyűlési határozati javaslatról, amely egyebek mellett azt kezdeményezi, hogy az európai parlamenti (EP-) képviselőket a nemzeti parlamentek delegálják.

Kétharmados támogatást igényel Magyarország alaptörvényének tizenegyedik módosítása, amely alapján 2024-től ugyanazon a napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások. Ez az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a megyéket átnevezik vármegyékre, kormánymegbízottakat pedig főispánokká.

blikk

Hirmagazin.eu

Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a sajtoiroda@hirmagazin.eu e-mail címen.
Exit mobile version