Bár a modern világban már ritkaságszámba megy, Afrikában a mai napig akadnak olyan területek, ahol emberevő oroszlánok szedik áldozataikat. A vadon törvényei változatlanok maradtak: a ragadozók élik a maguk életét, és ha a körülmények úgy hozzák, az ember is áldozatukká válhat.
Hol fordulnak elő emberevő oroszlánok?
Az emberevő oroszlánok esetei elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában fordulnak elő. A leggyakoribb helyszínek:
- Tanzánia (főleg a Selous Vadrezervátumban és a Rufiji-folyó környékén)
- Mozambik (Niassa tartomány)
- Zimbabwe
- Malawi
- Uganda (különösen a Queen Elizabeth Nemzeti Park térsége)
- Botswana (ritkábban)
- Kenya (Taita-Taveta körzet, Tsavo)
Tanzánia különösen hírhedtté vált: ott a 2000-es évek elején is volt olyan időszak, amikor több tucat embert öltek meg oroszlánok rövid időn belül.
Miért válnak emberevőkké az oroszlánok?
A tudósok szerint az emberevő viselkedés mögött több tényező is állhat:
- Élelemhiány: Ha zsákmányállatok eltűnnek (pl. betegségek, emberi vadászat miatt), az oroszlánok kénytelenek alternatív táplálékot keresni.
- Sérülések: Egy megsebesült vagy idős oroszlán könnyebben ejti el a lassúbb, védtelen embereket, mint a gyors antilopokat.
- Emberi terjeszkedés: A falvak egyre közelebb kerülnek a természetes élőhelyekhez, így nő a konfliktusok esélye.
- Szeméthegyek és temetetlen holttestek: Bizonyos térségekben a helyi lakosság nem tudja megfelelően eltemetni az elhunytakat, vagy a kórházak környékén hulladékhegyek alakulnak ki – ezek mind odavonzzák a ragadozókat.
Statisztikák
- Tanzániában évente 30-100 ember hal meg oroszlántámadások következtében.
- Az 1990-es évek vége és 2005 között csak Tanzánia déli részén 563 halálesetet regisztráltak oroszlántámadások miatt.
- Mozambikban a Niassa Rezervátumban például egy 2002-es felmérés szerint az emberek 1-2%-a számolt be arról, hogy életében közvetlen családtagját veszítette el oroszlántámadásban.
Ezek a számok ugyan „kicsiknek” tűnhetnek globálisan, de az érintett közösségekben óriási félelmet és tragédiát okoznak.
Egy híres történet: A Tsavo emberevő oroszlánjai
A legismertebb emberevő oroszlánok története a Tsavo folyó környékéről származik (Kenya, 1898).
Egy brit vasútépítkezés során két hatalmas hím oroszlán (különlegesség, hogy nem volt sörényük) mintegy 135 munkást ölt meg. A támadások olyan félelmetesek voltak, hogy a munkások közül sokan elmenekültek. A helyszínen dolgozó John Henry Patterson hadnagy végül hónapokig tartó hajtóvadászat után megölte mindkét állatot.
A két híres emberevő oroszlán teteme ma is megtekinthető a chicagói Field Múzeumban.
Az eset ihlette a 1996-ban készült „A Szellemek sötétje” című filmet is (Michael Douglas és Val Kilmer főszereplésével).
Mai napig élő fenyegetés
Habár az emberevő oroszlánok száma csökkent a természetvédelmi programoknak köszönhetően, a probléma még mindig létezik. Egyes területeken, főként esős időszakokban vagy szárazság idején, újra és újra előfordulnak támadások.
A helyiek sokszor kénytelenek éjszaka is őrködni, vagy különleges kerítésekkel védeni a falvakat. Afrikában még ma is létezik a mondás: „Ha éjszaka egy oroszlán rád köszön, nincs időd visszaköszönni.”
Érdekességek az emberevő oroszlánokról
- Sörény nélküli oroszlánok: A híres Tsavo oroszlánok sörény nélküliek voltak. Ma is vitatott, hogy miért – egyesek szerint az éghajlat, mások szerint genetikai okok miatt.
- Nem csak az éhség hajtja őket: Kutatók megfigyelték, hogy egyes oroszlánok még akkor is embert ölnek, ha éppen nem éhesek – a viselkedés rögzült náluk, mert rájöttek, hogy az ember könnyű préda.
- Oroszlán és oroszlán között is nagy a különbség: A legtöbb oroszlán egész életében sosem támad emberre, mások viszont kifejezetten célpontként tekintenek az emberre.
- A szagok is számítanak: Bizonyos kórházak közelében a beteg emberek szaga vonzotta oda a ragadozókat – az oroszlánok ösztönösen érzik a gyengeséget.
- Védelmi technika: Afrikában egyes pásztorok ma is „szemfestéssel” védekeznek: hátra az ingükre vagy fejfedőjükre arcokat festenek, hogy az oroszlán azt higgye, szembenéznek vele.
Hol a legveszélyesebb?
- Tanzánia: Rufiji-völgy, Selous Rezervátum
- Mozambik: Niassa Rezervátum
- Uganda: Queen Elizabeth Nemzeti Park
- Kenya: Tsavo Nemzeti Park
- Zimbabwe: Hwange Nemzeti Park
Ezeken a területeken még ma is életveszélyes lehet egy éjszakai séta a szavannán.
