Nagyon bonyolult fizikai, matematikai alapú modellekkel, mesterséges intelligenciát használó módszerekkel számolják ki – akár több hétig tartó folyamattal – azt, hogy egy adott hónapra vagy egy adott évszakra milyen időjárás lesz jellemző – mondta az InfoRádióban az MCC Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, Kovács Erik. Május és szeptember között, 112 szimuláció alapján, az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest Magyarországon 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb.
Négy modell szerint júniusban és augusztusban ez meghaladhatja a két Celsius-fokot is.
A Kárpát-medence, illetve azon belül Magyarország gyakorlatilag katlanként működik nyaranta, ugyanis a medencében bennragad a forró levegő, ezáltal nálunk még erőteljesebb a melegedés, különösen a Dél-Dunántúlon, az Alföld térségében.
A csapadékot vizsgálva a szervezet előrejelzése megállapítja, hogy szárazabb tendencia kezdődött tavaly, ami még idén is kitarthat, de a mostani előrejelzések szerint nem kell annyira erőteljes aszályra számítani, mint tavaly – mondta Kovács Erik, hangsúlyozva, hogy a predikció bizonytalansága nagyon nagy. Úgy látják, hogy a hidrológiai aszály viszont jelentősebb lesz, és már most is az van a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén az elmaradó téli csapadék miatt.
A számítások alapján idén nyáron gyakoribbak és hosszabbak lesznek a hőhullámok. Ez hatással lesz a lakossági és az ipari energiafelhasználásra is, illetve vízhiány is lehetséges.
Ezt a klímaváltozás okozza, amihez minél gyorsabban alkalmazkodni kell, hangsúlyozta a kutató.
A klímaváltozási trendeknek megfelelően a hűtési foknapok száma május és október között tovább emelkedik. Az MCC Klímapolitikai Intézet tanulmánya szerint azonban Magyarországon a nukleáris, fosszilis és megújuló források kiegyensúlyozott aránya stabil ellátást biztosít. Az ipari méretű naperőművek teljesítőképessége meghaladja a 4400 megawattot, és csaknem 2800 megawattnyi háztartási méretű napelemes rendszer is működik.
