A tárgyalások célja Irán nukleáris programjának korlátozása, cserébe az Egyesült Államok által bevezetett súlyos gazdasági szankciók egy részének feloldásáért.
Irán és az Egyesült Államok „némi, de nem döntő előrelépést” ért el a Teherán gyorsan fejlődő nukleáris programjáról folytatott tárgyalások ötödik fordulóján Rómában – közölte a közvetítőszerepet betöltő Omán képviselője.
Badr al-Busaidi megjegyzései azt sugallták, hogy a két fél közötti tárgyalások folytatódnak.
Az előrelépést azonban akadályozza Washington azon követelése, hogy Irán hagyjon fel az urándúsítással, amit viszont Teherán „vörös vonalnak” nevezett, és ragaszkodik ahhoz, hogy programja folytatódjon.
„Reméljük, hogy az elkövetkező napokban tisztázni tudjuk a fennmaradó kérdéseket, hogy tovább haladhassunk a közös cél, egy fenntartható és tisztességes megállapodás elérése felé” – írta al-Busaidi az X-en.
Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter a tárgyalások után az iráni állami televíziónak azt mondta, hogy al-Busaidi olyan elképzeléseket terjesztett elő, amelyeket továbbítani fognak Teheránnak és Washingtonnak, „anélkül, hogy bármelyik fél elköteleződne”.
„Ezek a tárgyalások túlságosan összetettek ahhoz, hogy két-három találkozó alatt megoldhatóak legyenek” – mondta. „Bízom benne, hogy a következő egy-két fordulóban – különösen az iszlám köztársaság álláspontjának jobb megértése miatt – olyan megoldásokat tudunk elérni, amelyek lehetővé teszik a tárgyalások előrehaladását”.”
Az Egyesült Államokat ismét Steve Witkoff közel-keleti megbízott és Michael Anton, a külügyminisztérium politikai tervezési igazgatója képviselte.
Az amerikai tárgyalók még nem nyilatkoztak, de az iráni fél közölte, hogy Witkoff idő előtt távozott az ománi nagykövetségen tartott tárgyalásokról.
A dúsítás kulcsfontosságú vitás pont
A tárgyalások célja Irán atomprogramjának korlátozása az Egyesült Államok által bevezetett súlyos gazdasági szankciók egy részének feloldásáért cserébe.
Donald Trump elnök többször fenyegetőzött azzal, hogy légicsapásokat indít Irán nukleáris létesítményei ellen, ha nem sikerül megegyezésre jutni.
Iráni tisztviselők eközben egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a közel fegyverminőségű szintre dúsított uránkészletükkel akár atomfegyverre is szert tehetnének.
„Irán szinte biztosan nem állít elő atomfegyvereket, de Teherán az elmúlt években komoly előkészületeket tett” – áll az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség új jelentésében.
„Ezek a tevékenységek valószínűleg kevesebb mint egy hétre csökkentik az első nukleáris eszközhöz elegendő urán előállításához szükséges időt”.
A szakértők szerint azonban Iránnak valószínűleg még így is hónapokba telne egy működő bomba előállítása.
A dúsítás továbbra is a legfontosabb vitás kérdés. Witkoff egy ponton azt javasolta, hogy Irán 3,67%-os urániumot dúsíthat, majd később azt mondta, hogy minden iráni dúsítást le kell állítani.
Ez az álláspont az amerikai oldalon idővel megkeményedett.
A tárgyalásokról kérdezve Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy „hiszünk abban, hogy sikerrel járunk” a tárgyalásokon.
Az egyik eddig felmerült ötlet, amely lehetővé tenné, hogy Irán leállítsa a dúsítást az iszlám köztársaságban, de fenntartsa az uránellátást, egy közel-keleti konzorcium lehet, amelyet a regionális országok és az USA támogat.
Több ország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is kínál alacsony dúsítású uránt, amelyet az országok békés célokra használhatnak fel.
Az iráni külügyminisztérium azonban fenntartja, hogy a dúsításnak az ország határain belül kell folytatódnia, és egy, a mostanihoz hasonló javaslat már elbukott egyszer a 2010-es tárgyalásokon.
Eközben Izrael azt jelezte, hogy csapást mér Irán nukleáris létesítményeire, ha fenyegetve érzi magát, ami tovább bonyolítja a gázai háború által már amúgy is kiélezett regionális feszültségeket.
Araghchi a hét elején arra figyelmeztetett, hogy Irán „különleges intézkedéseket” fog hozni nukleáris létesítményeinek védelmére, ha Izrael továbbra is fenyegeti azokat, ugyanakkor figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy bármilyen izraeli támadásban bűnrészesnek tekintené.
A világhatalmakkal 2015-ben kötött, közös átfogó cselekvési terv (JCPOA) néven ismert, mérföldkőnek számító nukleáris megállapodás 3,67%-ban korlátozta Teherán dúsítási szintjét, és 300 kilogrammra csökkentette uránkészletét.
Ez a szint elegendő az atomerőművek számára, de messze elmarad a 90%-os fegyverkezési szintektől.
Amióta az alku 2018-ban összeomlott azzal, hogy Trump egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, Irán felhagyott programjának minden korlátozásával, és az uránt akár 60%-os tisztaságúvá dúsította, ami már csak egy apró technikai lépés a fegyverminőségi szinttől.
