Besenyő vezerék alapították az Árpád-korban, az oklevelekben a neve a 13. század végén jelenik meg Olup alakban. Valószínű, hogy a településre való volt, vagy innen származott el az az Alapi Ákos, akit az írásos oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt Téki (Dégi?) nemeseket vádolt rablással, és Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden (Baranya vm.) kap földet.
1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense.
A község neve 1352-ben bukkan fel Olop alakban. 1410-ben Alapp változatban fordul elő. Némelyek Alapra vonatkoztatják a tihanyi bencés apátság 1055.évi alapítólevelének olupket (Alaphely) adatát is, ez azonban nem látszik valószínűnek. Az Alap helységnév az Ómagyar Olup személynévből keletkezett. Ez a személynév török eredetű, ótörök alp hős dalia hazan alip óriás.
Az első okleveles adatok a XIV. század első harmadából származnak; 1352-ben I. Lajos király az alapi besenyőket az ország nemesei közé fogadta, és egyben a Fejér megyei ispán joghatósága alá helyezte őket. 1432-ben Alapi István Zsigmond királytól megkapta az alapi birtokán fennálló királyi jogokat. A későbbi századokban oly nagy szerepe emelkedett Salamon családot az Alapiaktól származtatják. Az alapi család a mai település északi részén egykor Felsőalapnak nevezett faluban volt birtokos. Ez alkotja a korai település magját és ha az oklevelek Alapot említik akkor ez alatt a felsőalapi részt kell érteni. S van még Alsóalap része is.
A 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt (Várpalotával ma is állandó buszjáratok kötik össze a települést). 1568-69-ben végzett összeírás még csak 10 nemes családról számol be a faluban, ez a szám azonban 1578-ra már 26 nemesi családra változott.
A 15. századtól a faluban salétromház is működött, puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei, s Ali pasa seregei is többször megfordultak itt.
Cím: Alap Dózsa György u. 31.
Tel: +36 (25) 221-102
E-mail: titkar.aphiv@invitel.hu
Web: www.alap.hu
