A nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója is beszállt a közvetítésbe Irán és az Egyesült Államok tárgyalássorozatában. Az iráni atomprogram jelentős korlátozása a cél. Grossi szerint döntő forduló jön szombaton Rómában.
Nagyon kritikus szakaszban vannak az Egyesült Államok és Irán nukleáris tárgyalásai – ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója mondta Iránban.
Rafael Grossi szerint rendkívül fontos lenne, hogy a NAÜ is részt vehessen a most zajló leszerelési folyamatban, mert értelemszerűen kulcsszerepe lesz annak a kétoldalú megállapodásnak a betartatásában, amely a mostani tárgyalássorozat eredménye lehet. Azt mondta, „mindenki egyetért abban, hogy az ügynökség részvétele elengedhetetlen, függetlenül a tárgyalások jellegétől. Jelenlétünk nélkül minden megállapodás csupán egy darab papír”.
Irán és az Egyesült Államok Ománban ült tárgyalóasztalhoz a múlt hét végén, és úgy döntöttek, hogy most szombaton Rómában folytatják az egyeztetést az egyre veszélyesebbnek ítélt iráni atomprogram leállításának lehetőségéről.
Donald Trump többször is megfenyegette Teheránt, hogy az amerikai hadsereg bombázni fogja az iráni nukleáris létesítményeket, ha nem hajlandó megállapodást kötni atomrpogramjának leépítéséről. Az izraeli kormányfőt azonban lebeszélte ugyanerről, vagyis az iráni nukleáris létesítmények elleni támadásról, amit az izraeli kormány állítólag májusra tervezett.
Az amerikai elnök egyértelművé tette Netanjahu washingtoni látogatásakor, hogy nem támogat egy ilyen lépést, mert tárgyalni akar az iráni vezetéssel.
Grossi azért utazott Iránba, hogy segítse az Omán közvetítésével folyó tárgyalásokat. „Kapcsolatban állok az amerikai tárgyalóféllel is, hogy megvizsgáljuk, hogyan tud az ügynökség hídként működni Irán és az Egyesült Államok között, és hogyan tud segíteni a pozitív eredmény elérésében” – magyarázta újságíróknak, miután találkozott Mohammad Eszlamival, az iráni atomenergia-szervezet vezetőjével. Magáról a találkozóról nem közöltek részleteket.
A Le Monde-nak adott, szerdán megjelent interjúban Grossi kijelentette, hogy Irán „nincs messze” attól, hogy képes legyen atombombát előállítani. Úgy fogalmazott: „Van még némi távolság, de el kell ismerni, hogy nincs messze tőle”.
Iránnak korlátoznia vagy felszámolnia kell atomprogramját?
Miután szerdán megérkezett Iránba, Grossi megbeszélést folytatott Abbász Aragcsival, az iráni nukleáris tárgyalócsoport vezetőjével és Kazem Garibabadi külügyminiszter-helyettessel is.
Aragcsi csütörtökön „konstruktív megbeszélésnek” minősítette Grossival való találkozóját, és hozzátette: „Az elkövetkező hónapokban az ügynökség jelentős szerepet játszhat az iráni nukleáris ügyek békés rendezésében”. Ami a lényeget illeti, Steve Witkoff, az amerikai elnök térségi különmegbízottja kedden úgy fogalmazott, hogy Iránnak „le kell állítania és le kell szerelnie nukleáris dúsítási és militarizálási programját”.
Teherán azonban „vörös vonalnak” tekinti ezt, nem hajlandó teljes egészében felszámolni nukleáris tevékenységét. Az iráni vezetés azzal érvel évtizedek óta, hogy atomprogramja polgári célokat szolgál, és ezért nincs miért lemondania róla.
Aragcsi először Moszkvába ment
A húsvét szombati tárgyalások előtt az iráni külügyminiszter Moszkvába utazott. Erről annyit mondott, hogy azért ment az orosz fővárosba, hogy „átadja Ali Hamenei legfőbb vezető írásbeli üzenetét” Vlagyimir Putyinnak. Hozzátette: „Mindig is szoros konzultációkat folytattunk orosz barátainkkal nukleáris ügyekben, és most jó alkalom nyílik arra, hogy folytassuk ezeket a megbeszéléseket az orosz tisztviselőkkel”.
Oroszország az Iránnal 2015-ben kötött nemzetközi nukleáris megállapodás egyik aláírója. Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat ebből a megállapodásból még előző mandátuma idején.
A mérföldkőnek számító megállapodás értelmében Irán szankciókönnyítést kapott a nukleáris tevékenységének jelentős korlátozásáért cserébe, de a paktum az USA 2018-as kilépését követően gyakorlatilag összeomlott.
A NAÜ megerősítette, hogy Irán az Egyesült Államok kilépéséig betartotta a megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Ezzel együtt az ügynökség tudomása szerint Irán az egyetlen olyan ország, amely annak ellenére, hogy nem rendelkezik atomfegyverrel, 60 százalékra dúsítja az uránt, ami veszélyesen közel van az atombomba előállításához szükséges 90 százalékos szinthez. A 2015-ös atommegállapodás 3,67 százalékig engedte az urán dúsítását Iránnak.
