Ez a lépés az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatos problémákhoz hasonló tiltakozásokat váltott ki.
A gazdák aggályai főként arra irányulnak, hogy az uniós termelők szigorúbb szabályoknak kell, hogy megfeleljenek, mint a dél-amerikai országokban dolgozó gazdák. Az egyenlőtlen szabályozás jelentős versenyhátrányt eredményezne, és a helyi termelők megélhetését veszélyeztetné, miközben az importélelmiszerek minőségi és biztonsági színvonala csökkenhet.
A konfliktus fő pontjai:
- Versenyhátrány: Az uniós normák szigorúak, miközben az importált élelmiszerek termelésében ezek a szabályok nem érvényesülnek, ami gazdasági nyomást gyakorol az európai gazdákra.
- Piaci kockázatok: Az új importőrök kezdeti alacsony árai kiszoríthatják a helyi termelőket, de a versenytársak számának csökkenése hosszú távon dráguláshoz vezethet.
- Politikai válasz: Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság azt hangsúlyozzák, hogy a megállapodás kölcsönös előnyöket hozna, de a helyi gazdák szerint a döntés több kárt, mint hasznot eredményezne az uniós agrárszektorban.
Hortay Olivér, a Századvég elemzője szerint a szigorú normák, a kereskedelmi nyitottság, és a helyi gazdák fennmaradása közül egyszerre legfeljebb kettő teljesülhet, így mindenképp érdekellentétek keletkeznek.
A gazdák tüntetései jól mutatják, hogy a kérdés szélesebb társadalmi és gazdasági problémákat vet fel, amelyek komoly kihívást jelentenek az uniós döntéshozóknak.
