Csasziv Jar egy egykor tízezres lakosságú, ma már jelentős részben megsemmisült település Donyeck megyében, Ukrajnában. A város hosszú ideje központi szerepet tölt be a harcokban: jó egy évig a Bahmutot védő ukrán erők kiemelten fontos utánpótlási bázisa volt, mivel az egyre jobban körbezárt várost egy időben csak Csasziv Jar felől lehetett ellátni hadianyaggal, élelmiszerrel, gyógyszerrel, katonákkal.
Bahmut tavaly májusi elfoglalása óta egyre inkább már magáért Csasziv Jarért folynak a harcok. Ebben némi enyhülést hozott a tavaly nyári ukrán ellentámadás, amely ebben a térségben is csak kisebb sikereket ért el, annak kifulladása óta viszont az orosz hadsereg nagyon lassan, de közelít a városhoz.
A Válasz Online újságírója, Vörös Szabolcs nemrég eljutott Csasziv Jarba, ahol apokaliptikus környezettel találkozott. Civilek már szinte egyáltalán nem élnek a szétlőtt településen, az elhagyott házakat a hadsereg vette birtokba, a kapuk előtt gépágyús teherautók parkolnak. A város Bahmut felőli oldalán pedig új védvonalakat építettek ki az ukrán erők. A védekezést azonban itt is megnehezíti az, ami az egész fronton jellemző: az ukránok lőszerkészletei egyre jobban fogyatkoznak.
Ukrajna nem adja fel Csasziv Jart
Szirszkij a Telegramon arról is írt, hogy erősítést küldtek a város védőinek: lőszert, drónokat és az elektronikai hadviseléshez szükséges eszközöket is. Egyelőre tehát nem akarják feladni a várost, amely méretét vagy lakosságszámát tekintve egyáltalán nem jelentős az egykor 600 ezer négyzetkilométeres és 38 milliós Ukrajnában, de elhelyezkedése mégis fontossá teszi.
A háború egyik legfontosabb hazai szakértője, Rácz András néhány nappal ezelőtt a Trend FM-nek elemezte az orosz háborús célokat. Rácz szerint hiába van most Oroszországnál a kezdeményezés, arra nincs esélyük, hogy a Fekete-tenger mentén, Odessza irányában jelentős eredményeket érjenek el. Ezzel ezért valószínűleg nem is próbálkoznak, az orosz cél inkább az elvileg már annektált négy ukrán megye, Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja elfoglalása lehet. Herszon szintén kemény diónak tűnik, a Dnyipro folyó gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz támadó műveleteket, és Zaporizzsja megszerzésétől is még nagyon távol vannak az orosz csapatok.
Az ukrán védelem központja elleni támadás kiindulópontja lehet
Ami valós cél lehet tehát, az Luhanszk és Donyeck. Luhanszk szinte már teljes mértékben orosz kézen van, száz százalékos elfoglalása csak idő kérdése. Donyeck megyéért viszont elkeseredett harcra lehet számítani. Itt ugyanis jelenleg egyértelmű az orosz fölény, főleg katonában és lőszerben, az ukránok viszont 2014 óta több városban is olyan kiterjedt védrendszereket alakítottak ki, hogy azok gyakorlatilag erődnek számítanak. Ilyen város Kosztyantinivka, Pokrovszk, Druzskivka, Szlavjanszk és mindenekelőtt a legnagyobb helyi központ, a háború előtt 150 ezres Kramatorszk.
Rob Lee, a Foreign Policy Research kutatója abban látja Csasziv Jar jelentőségét, hogy jól védhető magaslaton fekszik, amely megfelelő bázisa lehet a donyecki ukrán védelem legfontosabb területe, azaz az erődvárosok elleni orosz támadásnak. Csasziv Jarból indulva Kosztyantinivkát el lehetne vágni a tőle északra lévő nagyvárosoktól. Innen pedig akár tovább is lehetne menni nyugati irányba, és így több oldalról növelni a nyomást az erődvárosokon.
A szakértők nagy része jelenleg arra számít, hogy Oroszország a nyáron egy nagyobb támadó műveletbe kezd, és könnyen lehet, hogy pont ezen a frontszakaszon indulnak majd meg a páncélosok. A támadás sikeréhez pedig nagyban hozzájárulhat az, ha addig sikerül elfoglalniuk Csasziv Jart.
Ukrajna helyzete nem reménytelen
Az ukránok két dologban bízhatnak: az egyik az, hogy az amerikai törvényhozás hosszas huzavona után végül mégiscsak megszavazza az Ukrajnának nyújtandó, nagyjából 60 milliárd dollár értékű katonai támogatást. Ennek az esélye pont most nőtt meg, a képviselőház republikánus elnöke ugyanis beállt a javaslat mögé. A másik pedig az, hogy a kijevi parlament nemrég 27-ről 25 évre csökkentette a hadkötelezettség alsó korhatárát, ami azt jelenti, hogy Ukrajna több százezer új katonát tud majd mozgósítani a következő időszakban.
Illetve még egy dologban bízhatnak az ukránok: abban, hogy megismétlődnek a tavalyi események, csak ellentétes előjellel. Tavaly ilyenkor ugyanis éppen azt találgattuk, hogy mikor indítja majd el a nagy támadását az ukrán hadsereg az orosz állások ellen, és sok szakértő meg volt győződve róla, hogy a nyugati haditechnikával megtámogatott ukrán csapatok át is fogják törni az orosz védelmet. A támadás a nyáron el is indult, az áttörés azonban elmaradt. Egyelőre úgy tűnik, hogy ebben a háborúban nagyon nem könnyű elfoglalni a kiépített védvonalakat, és nem csak az ukránoknak.
Tavaly ilyenkor az volt az orosz cél, hogy Bahmutot foglalják el a május 9-i ünnepségig. Ez végül sikerült, de csak hetekkel később, a város elfoglalását pedig nem követte ukrán összeomlás: az azóta eltelt 11 hónapban mindössze néhány kilométert haladtak az orosz csapatok, és majdnem egy évre volt szükségük ahhoz, hogy komolyra fordítsák a következő nagyobb akadály, Csasziv Jar ostromát. Abba, hogy hány embernek kellett meghalnia ezekért a nem túl jelentős eredményekért, talán jobb nem is belegondolni.
