A mozi vidéken nem csupán egy hely, ahol filmeket lehet nézni, hanem gyakran szinte az egyetlen, tegyük hozzá, viszonylag olcsó lehetőség arra, hogy közösségileg kikapcsolódjunk. Talán emiatt sem szűntek meg az önkormányzati fenntartású mozik, sőt egyre több kisváros dönt úgy, hogy belevág, és újra saját moziteret nyit. Holott a Covid, aztán a rezsiválság a csőd szélére sodorta a hazai mozisokat, mi nézők pedig a nyakunkba kaptunk egy 30-50%-os jegyár-emelkedést… Túlélésről, vidéki mozizásról a szakértővel beszélgettünk.
A megemelt rezsiárak súlyos terhet tettek a járvány után épphogy felálló mozikra. Több kisebb vidéki mozi átmenetileg bezárt, aztán az ország legnagyobb multiplexlánca, a Cinema City, később pedig a még a fennmaradásért küzdő városi mozik is kénytelen voltak árat emelni. A filmszínházak azonban már túléltek néhány válságot, az elmúlt 100 évben számtalan alkalommal jósolták az eltűnésüket, mind a televízió, majd a kereskedelmi tévék térhódításával, a vhs/dvd, az internetes letöltés, majd a streaming szolgáltatók megjelenésével.
A mozi ugyanis közösségi program, közösségi tér, egy találkozópont, aminek a film fontos, de nem kizárólagos része. De ahhoz, hogy jobban megértsük, mi is zajlik 2024-ben a vidéki mozizásban, érdemes visszalapozni kicsit az időben, és felidézni, mikor is ültek fel először a hullámvasútra, kerültek válságba az addig nyereségesen működő városi (nem plázás) mozik:
A 2000-es években a hagyományos mozik nagyon súlyos válságba kerültek Magyarországon. Ennek az egyik fő oka az volt, hogy a 2000-es évek elejére szinte minden megyeszékhelyen felépült egy pláza, ahol megjelentek a többtermes multiplex mozik. A filmforgalmazók az analóg kópiákat először ezeknek a moziknak adták oda, mert itt magasabb nézőszámot és bevételt lehetett elérni. Mivel már akkoriban is mindenki premier időszakban akart filmet nézni, és a kisebb mozik csak hetekkel később kapták meg a kópiákat, a multiplexek lényegében letarolták az egész piacot. Ennek az lett a következménye, hogy a hagyományos mozik – amelyek a megyei moziüzemeltető vállalatok megszűnése után maradtak fenn, majd jórészt önkormányzati tulajdonba kerültek – veszteségessé váltak. Az volt a kérdés, hogy az önkormányzat ezt a veszteséget hajlandó-e finanszírozni. Ha a városvezetés úgy döntött, hogy úgyis a multiplexeké a jövő, akkor ezeket bezáratta. Tegyük hozzá, ez volt a legjellemzőbb.
Voltak azonban olyan települések, Szombathely vagy Zalaegerszeg is ilyen, ahol az önkormányzat végig ragaszkodott a mozi épületéhez, így a nehézségek ellenére is megmaradhatott a városi mozi. A nagy fordulat, ami a városi mozik túlélését segítette, a 2010-es évek elején kezdődött, amikor az egész világon, így Magyarországon is elindult a mozik digitalizálása.
Egy analóg kópia előállítási költsége közvetlenül a digitalizáció előtt már 500–800 ezer forint volt, amit egy kis mozi nem tudott kitermelni, a digitális kópia költsége viszont ehhez képest elhanyagolható. Onnantól kezdve, hogy jelentősen csökkent a kópiaköltség, amelyik hagyományos városi mozi átállt a digitális technológiára, az ugyanúgy tudott premieridőszakban vetíteni, mint a multiplexek, akik így kaptak egy versenytársat. Ezzel párhuzamosan, illetve a digitalizálás előtt az akkori kormányzat, a szakminisztérium országosan elindított egy art mozis programot, ami egy infrastrukturális fejlesztés volt. Azt találták ki, hogy Budapesten és vidéken is legyenek art mozik, és bizonyos feltételek teljesítése esetén a mozik megkapták az art besorolást. Egy négytermes multiplexszel egy hagyományos mozi nagyon nehezen tud versenyezni, de vannak a szerzői filmek, a magyar filmek, a speciális vetítések, amelyek egyben piaci rést is jelentenek. A vidéki mozik vagy ezt használták ki, vagy szimplán kereskedelmi mozik lettek.
Ahogy Mayer Rudolf hozzátette, az elmúlt 10 évben többek között ennek a folyamatnak is köszönhetően kiépült egy országos, kifejezetten magyar kereskedelmi mozilánc. Ez a Kultik, ami elsősorban hagyományos mozikat foglal magába, de már van multiplexük is. Jelenleg 9 mozival működnek, jellemzően megyeszékhelyeken vagy kisvárosokban: például Sopronban, Ajkán, Kaposváron, Salgótarjánban, Hódmezővásárhelyen és Szentesen is ők viszik a mozit.
Közben egyre több kisvárosban is felismerték azt, hogy érdemes újranyitni
Már 20 évvel ezelőtt is sokan gondolták úgy, hogy a hagyományos moziknak vége. A tények azonban nem ezt mutatják. Vas megyében azóta sorra nyitottak a kisvárosi mozik, mostanra pedig kifejezetten jónak mondható a moziellátottság, szinte minden mozitípusra van példa:
A tradicionális mozira példa a szentgotthárdi, ahol a polgármester és a városvezetés végig ragaszkodott a filmszínházához, és ahhoz az épülethez, ami 110 éve eleve erre a funkcióra épült. Itt már 2013-ban digitalizáltak, aminek nagyon komoly beruházási költsége volt. Ezt a mozit jelenleg is az önkormányzati cég üzemelteti. Körmenden a régi moziépületet újították fel, a napokban nyílik meg. A digitalizálás elején a kultúrház részeként Celldömölkön is új mozi létesült. Sárváron szintén épült 100 évvel ezelőtt mozi, a város ezt az épületet eladta, de 2019-ben a sportcsarnok részeként létrehoztak egy aranyos kis mozit, ami nagyon jól megy.
Bükön a FunCity részeként került kialakításra egy kis mozi. Ahonnan még hiányzik a megyében a mozi, az Kőszeg és Vasvár. Mindkét helyen a megfelelő épület hiányzik.
A 80-as, 90-es években szinte még minden magyar városnak volt saját mozija, a falvakba pedig kimentek a vándormozik, nagyon sok helyen a művelődési házakban még mindig megtalálhatjuk a gépházak helyét.
Körmenden, amikor évekkel ezelőtt közvélemény-kutatást tartottak arról, mi hiányzik a kisvárosból legjobban, az ott élők többsége a híradások szerint elsőként a mozit említette. Nagy szerencse volt, hogy a vasi kisvárosban megmaradt az épület, mert sok helyen az önkormányzat ezeket vagy eladta, vagy átalakította más célra. Celldömölkön a moziban ma már színház működik, a vasvári épületből egészségközpont lett. Ha megvan az eredeti épület, akkor viszonylag könnyű dolog kialakítani egy modern mozit, de ha nincs meg, akkor keresni kell. Celldömölkön például a felújított kultúrház volt a megoldás.
Voltak elhamarkodott döntések is
Győrben például, amikor megjelent a városban a 12 termes multiplex, a 800 férőhelyes Rába mozit hangversenyteremmé alakították át. Azóta hiányzik a városnak a hagyományos vetítőhely – emelte ki a szakemebr. A veszprémi Séd mozi ugyanolyan típusú volt, mint a szombathelyi, nagy és modern, de azt is bezárták, és hangversenyteremé alakították át. De már ott is nyílt tavaly egy új, hagyományos mozi. Székesfehérváron jelenleg a kulturális központ működteti a mozit, és nagyon sikeresek.
Készítettünk egy listát a városi mozikról lakosságszám alapján. Nyilván nincs mozi Érden, Dunakeszin vagy Budaörsön, mert ezek a települések a budapesti agglomeráció részei, nem érné meg. Ami fájdalmas viszont, az Mosonmagyaróvár vagy éppen Baja. Baján például a polgármesterasszony legutóbb úgy nyilatkozott, hogy nagyon szeretne mozit a városban.
Ki finanszírozza, hogyan tudnak fennmaradni a vidéki mozik?
A hazai mozik látogatottsága az elmúlt 100 évben mindig hullámzott, de mindig képes volt megújulni valamilyen formában:
Kezdetben volt a némafilm, aztán a fekete-fehér filmek után jött a színes, majd a hangosfilmek… A digitalizálással együtt jött a 3D, amikor éppen mélyponton voltak a filmszínházak, ez megint sokat lendített rajtuk. Most is baj van, mert a streaming elterjedése miatt bizonyos típusú filmek ki fognak hullani a mozikból. A városi moziknak most 6-8 nagy filmből kellene megélni, de nagy szükségünk van a nemzeti filmgyártásra, és a jó családi filmekre is, hogy talpon maradhassunk.
Ezért is van az, hogy a filmvetítéseken túl a városi mozik is egyre többször vállalnak fel egyéb programokat is, ebből mára új műfaj is született:
A szakma ezt nevezi eseménymozizásnak. Vannak nagyon értékes filmek, amelyeket ha műsorrendi előadáson vetítünk, a kutya sem jön el rájuk, vagy nagyon kevesen. Amikor az előadás mögé szervezünk egy eseményt, meghívunk valakit, pl. pszichológussal vagy filmes szakemberekkel lehet a film után beszélgetni, akkor ezért a közönség rendkívül hálás. Ilyenkor például Hajdú Szabolcs Kálmán-nap című filmjén Szombathelyen nem hárman ülnek bent, hanem 103-an. Nyilván a rendezvényszervezés egy nagyon komoly humán erőforrást igényel, mi is art mozi vagyunk, az NKA támogat minket, ebből finanszírozzuk a rendezvényeket. Ha van egy izgalmas film, arra igyekszünk odafigyelni, plusz eseményeket szervezni rá.
Hogy magasak-e a hazai mozijegy-árak, azért eléggé viszonylagos
Tőlünk nyugatabbra 10-12 euró egy mozijegy. Nálunk ez még mindig csak 2000-2500 forint. De az tény, hogy a covid óta 30-40 százalékos drágulás volt. Emelte ki a szakember, aki azt is hozzátette hogy:
A moziknak a covid és a rezsiválság nagyon betett, most kapaszkodunk vissza. A moziknak valami olyat kell adni, amiért ott akarják megnézni azt a filmet az emberek. Erre nagyon jó példa a Barbie és az Oppenheimer egyidejű bemutatója. A Barbie-nak 700 ezer nézője volt tavaly, ez nagyon soknak számít, az Oppenheimernek pedig 500 ezer. Úgy gondolom, hogy az Oppenheimernek önmagában nem lett volna ennyi nézője. A magyar filmeknél a november 30-án indult a Semmelweis jelenleg 340 ezer nézőnél tart. Ez szintén nagyon jónak számít. Hiszek abban, hogy a nemzeti filmgyártás, ha jól működik, megmentheti a mozikat. A Semmelweiset a gyönyörű közeli képek miatt például nem szabad monitoron vagy tévén nézni. A vetített kép mindig sokkal szebb. Viszont ennél a filmnél is lerövidült a vetítési időnk: két hete felkerült a Netflixre, ez azt jelenti, hogy a „mozis ablak” mindössze 4 hónapig tartott. A Szegény párák című film január végén indult, és már fent van a Disney pluszon. A streaming előfizetésekkel a mozik nehezen tudnak versenyezni, ezért ha a tendencia nem változik, a mozik finanszírozásával kezdeni kell valamit.
Miből tartható fent egy kisvárosi mozi?
Ma már elképzelhetetlen a mozi pattogatott kukorica és kóla nélkül, a vidéki mozikat is részben ez tartja életben:
Ha egy hagyományos vidéki mozinak van évente 30-35 ezer nézője, akkor talán nem veszteséges. Két nagy költség van, az egyik a filmkölcsöndíj, ami általában a jegyárbevétel fele, a másik az épület üzemeltetése. Bevétel a mozijegyen kívül a büféből van. Minden vidéki polgármesternek, aki megkérdez, elmondom, hogy egy kisvárosban minden este kell, hogy legyen valami, ahova-amire el lehet menni. Vagy legalább csütörtöktől vasárnapig kell lennie valaminek, amiért érdemes lehet kimozdulni otthonról. A kisvárosok nem tudnak finanszírozni minden estére programot, a legolcsóbb megoldás a mozi, ami mindig kínál valami újat. Szentgotthárdon a 110 éves évfordulós ünnepségen azt mondtam, hogy akinek van digitális mozija, az néz Semmelweist premier időszakban helyben, akinek meg nincs, az meg csak utazással.
A hagyományos mozinak az a jó, ha ott áll mögötte az önkormányzat. Az Agora–Savaria Filmszínházat önkormányzati cég üzemelteti, a szentgotthárdit szintén. A Kultik mozikat nagyon jó menedzserek irányítják, ők ezt kitalálták, megcsinálták nagyon jól.
A covid nagyon bekavart, még mindig tart a kapaszkodás
Az első nem covidos évben a hazai mozikban 30-40 százalékos nézőszámcsökkenést tapasztaltak, az art moziknál ez az szám még nagyobb volt: 50 százalékos. Most kapaszkodnak visszafelé, ha kicsit is, de mennek felfelé a számok:
Az AGORA–Savaria Filmszínháznak a covid előtt évente 80 ezer látogatója volt, és 100 millió feletti jegybevétellel számolhatott. Idén talán összejön 60-70 ezer néző. A mozikat keményen érintette az infláció is, de az is hatott ránk, hogy például a múlt hétvégén 30 fokos meleg volt, mindenki szabadtéri programon volt. A mozi legnagyobb konkurense a másik szabadidős tevékenység. Rengeteg program volt a hétvégén Szombathelyen is, jó idő volt, így sokan nem a mozit választották. Éven belül is van egy hullámzás, a leggyengébb általában az április és a szeptember. Most már hál’ istennek jó a január-február is, és ha van egy-két jó film júliusban és augusztusban is, akkor a nyárral sincs probléma.
Az interjúban szereplő szakértő: AGORA–Savaria Filmszínház vezetője, Mayer Rudolf. Köszönjük a szekember közreműködését! Hirmagazin.eu
