A Sberbank magyar leánybankjának felszámolása miatt 2022 márciusának elején körülbelül 350 milliárd forint betétet kell átvizsgálnia az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), arra keresve a választ, hogy ebből mekkora összeg után jár kártalanítás az ügyfeleknek.
Ez minden magyarnak min. 30-35 ezer forintjába kerülhet.
Bár az Európai Unió és az Egyesült Államok első körben nem sújtotta szankciókkal a Sberbankot, de az Egyesült Királyság a hét elején döntött arról, hogy befagyasztja a legnagyobb orosz pénzintézet eszközeit, és a bankot kizárja az angol font klíringrendszeréből. Ez a lépés, valamint a kezdeti félelmek, hogy a szankciók elérhetik a Sberbankot, elegendők voltak ahhoz, hogy felügyeleti ellenőrzés alá vonják az orosz bank magyar egységének ausztriai anyabankját. Az ottani felügyeleti ellenőrzés vezetett a magyar leánybank felszámolásához.
Az Országos Betétbiztosítási Alap terhére kártalanítják az ügyfeleket. A betétbiztosítás mértéke az OBA-nál személyenként százezer euró, amely a Magyar Nemzeti Bank csütörtöki közlése szerint a mostani ügyben 38 047 000 forintig nyújthat fedezetet.
A Sberbanknál körülbelül hetvenezer betétes volt, közülük néhány ezer ügyfél rendelkezik százezer euró feletti betétállománnyal.
Mivel a bank felszámolása még hátravan, így az érintett ügyfelek vélhetően ennek eredményéből is kaphatnak vissza pénzt, viszont van esély arra, hogy többen a százezer eurót meghaladó összeg egy részét el fogják veszíteni. A csütörtöki Kormányinfón az ezt érintő kérdésre Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy meglátása szerint a magyar állam nem fog besegíteni a 38 047 000 forintnál is nagyobb betéti állománnyal rendelkezőknek, hiszen ez csak az állami költségvetés terhére lenne megvalósítható, és nem céljuk a közös adófizetői pénzt az átlagnál gazdagabbak megsegítésére fordítani. A kártalanítás összegét az érintett ügyfelek tíz munkanapon belül kapják meg az OBA-tól.
Az OBA ugyan automatikusan el fogja végezni az érintett ügyfelek kártalanítását, de az alap pénzét mindig a bankok adják össze. Ha elfogy az OBA tartaléka, akkor a bankok vélhetően nem a saját pénzükből, hanem az ügyfelek költségeinek megemelésével kívánják előteremteni a kialakult helyzettel kapcsolatban felmerülő többletdíjakat. Számításaink szerint a Sberbank ügyfeleinek kártalanítása a csecsemőtől a nyugdíjasig fejenként közvetett módon akár 30-35 ezer forintjába is kerülhet minden egyes magyar embernek.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerdai beszédében elmondta, hogy
a magyarok legelőször a Sberbankkal szemben hozott szankciókat tapasztalták meg a saját bőrükön.
Az is érzékelhető, hogy az oroszok elleni gazdasági szankcióknak Magyarország komoly elszenvedője lehet. A szankciók költségét pedig a magyarok is meg fogják fizetni, hiszen Közép-Kelet-Európában a gazdasági kapcsolat szorosnak nevezhető Oroszországgal. Ez a tényező az import és az export mértékében, valamint a magyar és az orosz cégek kölcsönös gazdasági jelenlétében is megfigyelhető.
Adalék a fenti helyzethez, hogy Magyarországon még mindig nagyon magas a készpénzállomány, és a Sberbankot nehéz helyzetbe hozó külföldi politikusok gondoskodtak arról, hogy ez egy darabig nehezen változzon meg. A magyarok híresek arról, hogy szeretnek otthon készpénzt tartani, azzal fizetni a boltban, és ha a pénzintézetek iránti bizalmat alapjában rengetik meg számukra, akkor a tapasztaltakból évekig sem gyógyulnak ki. Eleve megvan a véleményük a bankokról, hiszen a vagyoni helyzetükön kívül azért is tartják otthon a pénzüket, mert úgy gondolják, hogy azzal jobban járnak. Most ennek ékes példájaként a Sberbank esetét is fel tudják hozni, hiszen aki most időben kivette a pénzt,
annak nem kell a kártalanításra várnia, hogy tudjon kenyeret venni a boltban, és arra sem, hogy ki tudja fizetni a rezsiszámlákat.
A jelenlegi helyzet várhatóan nem segíti az emberek pénzügyi fejlődését, és azt sem, hogy a készpénzes fizetés alternatívájaként bővüljön a magyarok kártyahasználati aránya. A Világgazdaság megtudta, hogy a forgalomban lévő magyarországi készpénzmennyiség mintegy 7769 milliárd forint, ami óriási költséget (évente 350-450 milliárd forintot) jelent az államnak. Egy újabb bank bedőlése pedig csak növeli a bizalmatlanságot a hazai pénzügyi intézményekkel szemben.
Emiatt sokan inkább a párnacihában tarthatják majd a pénzt, azt gondolva, hogy kamat nélkül is biztonságosabb ez a megoldás, mint a bankokra bízni. A Sberbank csődje felerősítheti a hangokat, hogy a pénzintézetek képtelenek vigyázni a betett vagyonukra – mint történt a 2009-es válság után vagy a korábbi banki csődöknél –, így nem elvárható tőlük a pénzintézetekkel szembeni barátságosabb viselkedés. A banki ügyfeleknek az az elvárásuk, hogy teljesen mindegy, hogy milyen körülmények között, de a bankjuk soha ne menjen csődbe. Most például a Sberbank esete is rávilágít, hogy ugyan az OBA-kártalanítás gyorsasága rendkívüli, így is lesznek olyanok, akik a mindennapi vásárlásaikat sem tudják a saját pénzükből addig a néhány napig megoldani, amíg meg nem kapják a kártalanítást.
Borítókép: Papajcsik Péter / Index
index
