Home Életmód Életmód hírek 8 zsidó származású magyar feltaláló, aki beírta magát a történelembe..

8 zsidó származású magyar feltaláló, aki beírta magát a történelembe..

Bánki Donát (Bakonybánk 1859 – Budapest 1922)

– a naiv zseni

Bánki Donát nem ezen a néven látta meg a napvilágot, hiszen édesapja, dr. Lőwinger Ignác honvédorvos (aki az 1848-49-es szabadságharcban katonai orvosként tevékenykedett) után Bánki valójában Lőwinger Donát néven élt 1879-ig. 20 évesen változtatta meg a nevét Bánkira szülőfaluja iránti tiszteletből.

Ebben közrejátszott, hogy édesapja erős hazafias nevelésben részesítette fiát, amire a katonai előélete ad magyarázatot. Bánki Donát haláláig büszke volt magyarságára és találmányai megalkotásakor is elsődleges szempont volt, hogy az milyen módon segítheti, szolgálhatja országát, honfitársait.

Bánki Donát gépészmérnöknek tanult a Műegyetemen, egyetemi tanárként dolgozott sokáig és persze feltalálóként szerzett nevet magának. Nagyszerű eredményeket ért el gépészmérnökként, különös tekintettel a hidrogépekre, kompresszorokra és gőzturbinákra.

A MÁV gépgyárban és Ganz-gyárban szerkesztőmérnökként dolgozott. 1893-ban Csonka Jánossal szabadalmaztatta a porlasztót (fúvókás benzinkarburátor).

Egy évvel később, 1894-ben pedig szabadalmaztatta a Bánki-motort, amely az első nagynyomású robbanómotor volt. Ennek az volt az előnye a korábbiakhoz képest, hogy a robbanókeveréket a hengerbe juttatott, porlasztott vízzel hűtötte, amellyel a motor hatásfokát nagy mértékben sikerült növelnie.

Ennek a motornak az elterjedését a nem sokkal később megjelenő dízelmotor akadályozta meg, de Bánki 1917-ben megalkotta a Bánki-turbinát is, mely a törpe vízierőművek fejlesztésében lett mérföldkő mértékű felfedezés. Halála után 4 évvel a Magyar Tudományos Akadémia is a vízturbina miatt ítélte neki az akadémia nagyjutalmát.

Ahogy feltalálóként, úgy tanárként is nagy hírre tett szert a szerethető és áldozatkész kutató. Ezt a fennmaradt dokumentumok is igazolják, hiszen még diákvers is született róla:

Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
Expandálnék, hej de nem tudok,
Mert az izotermám nagyon kanyarog.

De nem csak az egyetemi folyosókon beszéltek róla jó szívvel, hanem mindenki könnyen a szívébe fogadta a zsenit. Ez nem is volt nehéz, hiszen hatalmas tudása és tenni akarása mellé nagy szív és roppant kellemes természet is társult.

“…a kép, melyet Bánkiról, mint emberről festünk, nem lenne teljes, ha ki nem emelnénk azt a nagy szívjóságot, mely egész lényéből áradt, és amely megfogott és meghatott mindenkit, aki ismerte. A nagy tudós egyben a legjobb ember is volt.

Mi sem állott tőle távolabb, mint a nagyképű póz. A nagyelméjű kutató férfiban, ki a tudományban a legnehezebb és legfogósabb problémákkal bírkózott, egy gyermek szeretetreméltósága és naivan meleg kedélye lakozott. Koporsójánál a tudományos világ meghajtotta lobogóját a nagy tudós előtt, barátainak és tanítványainak szemében pedig ott ragyog a könny, mely a páratlanul jó embert siratta.”

Bíró László (Budapest 1899 – Buenos Aires 1985) 

– “Az egyik golyó átszelt egy aszfalton összegyűlt kis víztócsát és tovább gurulva, nedves nyomot hagyott maga után az útburkolaton. Ebben a pillanatban született meg a golyóstoll ötlete … “- egy róla szóló olasz folyóirat beszámolója

Schweiger László József néven látta meg a napvilágot. Eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is sokat foglalkozott. A világ azonban a golyóstoll miatt ismerte meg nevét.

A feltaláló a zsidótörvények miatt elhagyta az országot és Franciaországba, Párizsba költözött. Később még távolabb, egészen Argentínáig, Buenos Aires-ig ment, ahol letelepedett és haláláig ott is lakott.

Bíró 1938-ban töltőtoll néven szabadalmaztatta a golyóstollat illető találmányát, melyet a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál jegyeztetett be. Argentínában 1943-ban nyújtotta be találmányát, majd 1945-től kezdett el golyóstollakat gyártani, amely Biropen néven hamar elterjedt a világon. A szabadalmában más is felfedezte a lehetőséget, ezt ki is használták. Habár Bíró anyagi veszteséget szenvedett, évtizedekkel később is rá gondolnak, ha a golyóstoll kerül szóba.

Érdekesség, hogy Bíró László nem a golyóstollat találta fel, mert az egy meglévő (bár használhatatlan) találmány volt, hanem az invenciója valójában a tintában rejlett, mellyel a toll működőképessé vált.

Ami pedig az olasz folyóirat beszámolóját illeti, Bíró ekképpen nyilatkozott róla: “Elismerem, ez a feltevés valóban tetszetős… csak éppen semmi köze sincs az igazsághoz.”

Frommer Rudolf (Pest 1868 – Budapest 1936)

– bankárból lett pisztolygyáros

Bírót és Bánkit mindenki ismeri, Frommer Rudolf azonban kevésbé ismert magyar feltaláló.

Frommerhez köthető a Frommer pisztoly kifejlesztése. Érdekes, hogy Frommer nem rendelkezett mérnöki végzettséggel, hanem a Kereskedelmi Akadémiát végezte el. A Tőzsdén való munkát követően a Hitelbanknál lett tisztségviselő. Ezt követően, 1896-ban lett a Fegyver és Gépgyár Rt alkalmazottja.

Habár Frommer nem túl ismert és még gépészeti végzettséggel sem rendelkezett, ennek ellenére az első, 1900-ban bejelentett szabadalmát követően még több, mint 100 bejelentett szabadalom fűződik a nevéhez.

pisztoly fejlesztése lényegében az újratöltésben jelentett előrelépést, ezt tette önműködővé. A szabadalma annyira sikeres volt, hogy a hadsereg számára készített fegyvereknél is alkalmazták.

Munkájának elismeréseként Ferenc József egy pisztolygyártó cég vezérigazgatójává tette meg,  nemesi címet kapott, továbbá udvari tanácsossá lépett elő.

1929-ben került forgalomba a Monte Carlo nevű puska, melynek a sportlövészetben volt nagy sikere, hiszen 1929-et követően 11 évig jó eredményt értek el vele a kontinens- és világbajnokságokon.

Gábor Dénes (Budapest 1900 – London 1979)

– “Három nagy veszéllyel kell szembenéznie a civilizációnknak. Az első a nukleáris háború pusztítása, a második a túlnépesedés fenyegetése, a harmadik a tétlen kényelem kora.”

Gábor Dénes Nobel-díjasként írta be magát a történelembe.

Sokakkal együtt, ő is gépész- és villamosmérnökként tanult.

Viszonylag korán elhagyta az országot, hiszen 1927-től a németországi Siemensstadtban dolgozott a Siemens und Halske kutatójaként. Ezt követően a Siemens-Reininger-Veifa cégnél került alkalmazásba.

Németországi tartózkodásának Hitler 1933-as hatalomátvétele vetett véget, mert ekkor visszajött Magyarországra egy rövid időre. Egy évig dolgozott itthon és a gázkisülés fizikájával foglalkozott, majd 1934-ben letelepedett Angliában. 1947-ben találta fel a holográfiát, amelyért Nobel-díjat is kapott, bár a hologram 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem igazán terjedt el.

A kutatói körökben hatalmas érdeklődés övezte munkásságát és eredményeit, ezért megannyi országban tartott előadásokat a holográfiáról. Gábor Dénes Szilárd Leóval, Neumann Jánossal, de még Albert Einsteinnel is jó kapcsolatokat ápolt.

 

Goldmark Péter Károly (Budapest 1906 – Port Chester 1977)

– aki miatt láthattuk az első Holdsétát

Budapesten született, de 14 évesen már Bécsbe költözött. Ott is járt egyetemre, majd Berlinben tanult tovább. Később a Charlottenburg-ban lévő főiskolán dolgozott Gábor Dénes szárnyai alatt, aki támogatta a fiatal kutatót.

Németországi tartózkodása után visszatért Ausztriába és a televízió felé fordult a figyelme. A TV technológiája még eléggé kiforratlannak számított akkoriban, ezért bőven volt benne fejlődési potenciál.

1926-ban, Goldmark 20. születésnapjára végzett egy 2,5×3,8 cm-es képernyővel ellátott berendezéssel, melynek a képernyőjén sikerült képet sugároznia. Ekkor még mechanikus kísérleteket végzett, de nem sokkal később belevágott az elektronikus elven működő, képcsöves TV-k fejlesztésébe.

Ennek eredményeként 1940-ben sikerült bemutatniatalálmányát, a színes televíziót.

A II. világháborúban, mint megannyi más feltaláló, ő is a haditechnikával foglalkozott. Többek között sikerült megoldania a német radarok zavarásának problémáját. A háborút követően azonban folytathatta a televízós kutatásait, de a mikrobarázdás hanglemez is az ő nevéhez köthető.

Goldmark érdemének tulajdonítják azt is, hogy akkora fejlődést ért el a televíziózás fejlesztésében, hogy az emberiség neki köszönheti, hogy láthatta az első Holdsétát.  71 éves korában Jimmy Carter elnöktől megkapta az Egyesült Államok legnagyobb tudományos kitüntetését a “Nation Medal of Science”-t is.

 

Kármán Tódor (Budapest 1881 – Aachen 1963) 

– “A tudomány, amely háborús fegyvereket készít, az békés dolgokat is előállíthat. Aki irányított rakétafegyvereket gyárt, az műholdakat is képes felbocsátani.”

Kármán Tódor is a népszerű hazai feltalálók között van számon tartva, azt azonban kevesen tudják, hogy Kleinmann néven született.

Kármán Tódor a Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán folytatott tanulmányokat és a már említett Bánki Donát keze alatt tanult. A ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemként ismert iskolát 22 éves korában, kitüntetéssel fejezte be.

Az egyetemet követően sorkatona lett, az egy éves szolgálatot követően visszatért Bánki Donát intézményébe és mint tanársegéd dolgozott nála.

Ezt követően 1913-ban Aachen-ben kapott állást a Repüléstani Intézettől. Itt tanárként dolgozott, amíg a ‘30-as évek elején Amerikába nem kellett költöznie a nemzetiszocialista irány előretörésével.

Ugyan még időben Amerikába költözött, a harmadik birodalom hadserege felhasználta munkáját a Luftwaffe létrehozásában.

hangsebességnél is gyorsabb (szuperszónikus) repülést azzal segítette, hogy több különböző egyenletet és tényezőt egyetlen egyenletbe sűrített, ezzel egyszerűsítette a légiáramok tulajdonságainak mérését.

Kármán elméleti munkáját még a mai napig is alkalmazzák a modern repüléstechnikában. Nem csak a németek, hanem a szövetségesek is sokat tanultak Kármán munkájából. Az USA-ban az amerikai légierő védőszentjének is nevezik. A tréfás elnevezésen túl munkájának jelentőségét is érezhetjük, hiszen a repülés- és rakétatechnológiában hatalmas lépéseket tett a feltaláló.

Kemény János György (1926 Budapest – 1992 New Hampshire)

– Einstein tanársegédje

A magyar feltaláló családja magyarországi lakhelyét a német terjedés miatt 1940 elejét az Egyesült Államokba tette át. Kemény is egy new york-i iskolában fejezte be középiskolai tanulmányait. Ezt követően a Princeton Egyetemen tanult tovább, majd 1949-ben doktorált.

Az egyetemi diploma után rögtön Albert Einstein tanársegédje lett és nem volt még 30 éves, amikor Darthmouth-ban lett a Matematikai Intézet vezetője.

Ebben az intézményben dolgozott együtt a feltaláló Thomas Kurtz-cal, aminek köszönhetően létrejött a BASIC programozási nyelv, mely forradalmasította a programozást.

1970-ben a főiskola rektora lett, melyet pozíciót 1981-ig töltötte be.

Kemény és Kurtz létrehozta az időosztásos számítógépes rendszert, melynek az a jelentősége, hogy ezzel megnövelte a processzorok kihasználtságát, sőt azelektronikus levelezés nagy alakját is köszönthetjük benne. E téren azért alkotott nagyot, mert a 200 km-es távolgsában lévő főiskolán dolgozó feleségével szeretett volna kapcsolatot tartani, így a két főiskola rendszerének összekapcsolását oldotta meg, hogy levelezhessenek.

Nem csak a programozás és számítógép-tudomány forradalmasításával tette széles körben megbecsültté a Darthmouth Főiskolát, hanem szociális érzékenységével is. Ugyanis Kemény János György volt az, aki lehetővé tette, hogy a főiskolán nők, feketék és indiánok is tanulhassanak. Abban az időben ez hatalmas dolognak számított.

A feltaláló igen színes egyéniség volt, állítólag amikor autót vásárolt, akkor a “LOGIC” rendszámot tetette rá, mely annyit tesz, hogy “Logika”.

 

Bródy Imre (1891 Gyula – 1944 Auschwitz)

– “Magyar vagyok, itthon vagyok”

Bródy Imre sem gépész volt, hanem egyszerre matematikus, fizikus és kémikus. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1909 és 1913 között tanult és doktori szigorlatánmatematikából, fizikából és kémiából is summa cum laude kitüntetést kapott. Pár évvel később a göttingeni egyetemen dolgozott tanársegédként Max Born mellett.

1922-ben visszajött Magyarországra és a budapesti Egyesült Izzólámpa és Villamssági Rt. laborának volt vezetője. Ez idő alatt alkotta meg a modern kriptongázas villanylámpát. A feltaláló rengeteg időt fordított rá, hogy az izzó fizikai megvalósítását és anyagfelhasználását fejlessze.

Rengetegen mondták neki, hogy el kéne hagynia az országot, de elhíresült mondatával csendre intette az őt óvókat:

„A kriptonégő magyar találmány, ennek kiszolgálására, tömeggyártására Ajkán létesült a világelső kriptongázgyár. Mindkettő édes gyermekem. Mitől kellene tartanom? Magyar vagyok, itthon vagyok, ha háború lesz, az amúgy is világméretet ölt. Ha valaki bántani akar, Újpest majd megvéd.”

Több nagy eredményt ért el, például felismerte, hogy a kriptongáz magasabb hatásfokra képes az argonnal szemben, amely egészen addig az izzólámpák töltőgázaként volt használatos. De a kripton ipari előállításának megoldását is lehetővé tette Bródy, mely az egyik fő gond volt az izzólámpa elterjedésében.

Ebben  nem egyedül, hanem társai, Kőrösy Ferenc, Selényi Pál, Polányi Mihány, Orován Egon is segítségére volt. Az ipari eljárás kifejlesztése lehetővé tette, hogy az 1936-osBudapesti Ipari Vásáron is bemutatták az égőt. Akkora szenzáció volt ez, hogy még ebben az évben megjelent külföldön is a kriptonizzó.

Bródi Imre feltalálóként igen aktív volt, ennek a ‘44-es német megszállás vetett véget, amikor elkezdődött a zsidók deportálása. A feltaláló ugyan mentességet szerzett, de ő ennek ellenére a családjával tartott az auschwitz-i táborba, ahol augusztusban hastífuszban hunyt el a rabkórházban.

A fenti feltalálók élete sok izgalommal és tragédiával is járt, mégis képesek voltak maradandót alkotni, melyek ma is milliók hasznára válnak. Sajnos sokuk karrierjének rajtuk kívülálló okok vetettek véget, belegondolni is merész, hogy mi mindenre lettek volna képesek a felsorolásban szereplő, vagy éppen lemaradt kutatók, ha külső nehézségektől mentesen, csak a tudománynak tudták volna szentelni életüket.

Hirmagazin.eu

Exit mobile version